Három napos romantikus-kettesben-ládázós hétvégét kaptam születésnapomra. Nem kis szervezés kellett ahhoz, hogy útközben leadjuk a gyerekeket és csak a megérkezés előtt nem sokkal jöjjek rá, hová is tartunk, pedig én vezettem.
Az Anna Grand-ban volt a szállásunk Balatonfüreden. Nem volt rossz a szálló, de volt benne valami, ami a szemközti szívkórházzal tette hasonlatossá, valami fura stílustalanság. A séfjük nagyon tud, finomakat ettünk, a személyzet kedves, és bár a wellness részlegük a mi ízlésünknek kicsi és zsúfolt, pont nem vonzott sem a medence, sem az egyszemélyes infraszaunák sora, ami leginkább bizarr, üvegajtós wc-blokknak tűnt. Itt csak megsétáltattuk a fürdőköpenyt, kicsit nevetgéltünk, aztán inkább elmentünk vacsorázni.
Szombaton szép tavaszi idő volt, egész nap a Tihanyi-félszigeten sétáltunk, geoládákat és gpsgames-es pontokat kerestünk. Ez nem ritka nálunk, de az, hogy kettesben tegyük, annál inkább. Megnéztük az Apáti templomromot, az őslevendulást, a Külső- és a Belső-tó körüli tanösvényeket, a gejzírkúpokat és persze az apátságot. Este a sajkodi strandon néztük volna a naplementét, ha nem lett volna a vaddisznók miatt kívülről villanypásztorral körbevéve. A hosszú úton Füred felé még megnéztük az egyik kedvenc vízimalmom, az örvényesi malom tápcsatornáját, ne kérdezd, miért, és néhány fura szív alakú sírkövet az udvari temetőben.
Másnapra hideg lett, autóval mászkáltunk a Balaton-felvidéken. Szemerkélő esőben nagyokat sétáltam, míg Á a kocsiban olvasott. Akali, Dörgicse, Óbudavár, Mencshely, Vöröstó, Nagyvázsony, Szentgál útvonalon kacsázva közelítettünk Pápa, a családegyesítés felé.
Elnézést a barátoktól, de annyira jó volt, hogy csináltok, amit akartok, máskor is lesz ilyen.
Gratula! :-)
VálaszTörlés