Öt jelentkezőből végül hárman maradtunk, így egy autóra kényelmesen fel tudtuk pakolni a bringákat. Késéssel indultunk, a felpakolás is tovább tartott, mint gondoltam.
Az autópályán Bábolna környékén esni kezdett az eső. Az időjósok szerint a hidegfront kelet felé halad, éjjel már Budapesten volt, nyomában pedig érkezik az idős hölgyek nyara, ezért nem számítottam ilyen zord időre.

Tizenegyre értünk Lipótra, a nyári sátorozásból már ismert kempingbe. Most kihalt volt, csak a személyzet lézengett benne. Megkaptuk a kulcsot és a belépőórákat és beparkoltunk a 12-es konténerház mellé. Az egyesben csehek laktak, de csak az autójuk látszott. Gyors kipakolás és átöltözés után bringára ültünk és kigurultunk a kapun a Duna irányába. Kalandot keresve nem az aszfaltot választottuk, hanem a gáton vezető kavicsos utat, bár a GPS folyton vissza akart fordítani. Ahogy közeledtünk a célhoz, egyre nőtt a hátralévő út, de nem érdekelt, nagyjából a fejemben volt az útvonal.